4th Chapter

Na szóval ennyi lenne a 4. fejezet. Bocsánat, hogy rövid, de már sokan várták. Bibi ez neked szól, s neked Zsófi(Juhász).

Örülnék ha kapnék néhány visszajelzést, hogy megéri-e folytatni,vagy haggyam abba.

Jó Olvasást!!!

...Deea.....

U.I. Imádlak titeket...320 megtekintés...de miért nem iratkoztok fel?? -.-

4.fejezet

   Sosem gondolkoztam azon, hogy mi lesz az után, hogy Londonba jövök. Nem gondoltam volna, hogy két napig beleszek zárva étlen, álmatlanul.Igaz, azóta egy szemhunyásnyit sem aludtam. Hiányzott az álmodás, az az érzés mikor gondtalanul álmodhatsz amit szeretnél, amire vágysz. Mindig is szerettem volna ha lenne valami, úgymond ”varázserőm”. Mint például a jövőlátás. Szerettem ilyen dolgokról álmodozni, hisz lehet, hogy egyszer szükségem lesz rá.

   Akaratlanul is, de rájöttem, hogy én hasznavehetetlen vagyok. Nem értek semmihez csak a kornyikáláshoz. Ahhoz igen. De mire megyek vele, ha nincs mire használnom. Eszembe jutott egy kissé furcsa dal, Yolanda Be Cool ft Dcup-Gypsy Moves. Órákig tudtam énekelni megállás nélkül. Persze közben idétlenebbnél idétlenebb tánc mozdulatokat találtam ki. Felnevettem régi ügyetlenségemen, mikor a nagy táncikálás közben seggre estem, mikor annyira belefeledkeztem a táncolásba, hogy időközben besötétedett s mikor anyámék alig tudtak enni hívni, mert nem tudtam abbahagyni a nevetést.

  A helyzet úgy hozta, hogy unalmamban énekelgettem. Sorjában a legszomorúbb kedvenc  számaimat. Faydee - Laught Till You Cry

  Énekeltem. De  nem akárhogyan. Teljes átéléssel, mikor szíved sajdul, lelked jajdul. Nem érdekelt, hogy ki hall meg, vagy hogy talán e miatt akár az életemet is elveszíthetem. Már nem féltem. Vágytam arra az érzésre, mikor hangszálaid remegnek, torkod szárad, de te énekelsz tovább.

  Hirtelen kivágódott az ajtó. Újra. Csak most nem a szőke kölyök volt az. A férfi úgymond izmos hapsi volt. Lábain szegecses bőrbakancs, formás combjain fekete csőnadrág, mellkasát pedig egy fekete póló fedte. Kezeit tetoválások hada díszítette.

  Minél fentebb tévedt tekintetem, a félelem újra beköltözött szívembe. Nevetséges. Az előbb még eltökélten állítottam, hogy nem félek. Az arca kisimult, szája szegletében egy apróbb mosoly lakozott. Ki ez a hapsi? Mély zöld szemei csak úgy csillogtak, míg haja felzselézve meredezett, még látszódott, hogy egykor göndör fürtjei voltak.

 Hamar becsúszott az ajtón, majd izgatottan mellém feküdt, mintha csak egy nyalókát adna neki az édesanyja. Hatalmas szemeivel bámult rám, oldalára feküdt s fejét kezével kitámasztotta.

-Ööö…-próbáltam valamit mondani, de a meglepettségtől szóhoz sem jutottam.

-Harry Styles vagyok-ölelt át csontropogtatóan. - Csodás hangod van!! - csillantak fel a szemei.

-Chh…ugyan…-hajtottam le a fejem - nincs is jó hangom - legyintettem kezemmel, fejemet megráztam.

-Lécci énekelj! -hagyta figyelmen kívül az előbbi mondatomat.

 Nagy bociszemekkel meredt rám, amiknek nem tudtam ellenállni, ezért rábólintottam s vártam, hogy mondjon valamit.

-De mit?-adtam hangot, mivel öt perce csak bámult engem fapofával.

-Háát…-gondolkodott el - Neon Hitch - Fuck U Betta - mosolyodott el perverzen.

 Megforgattam szemeim, majd eleget téve kérésének elkezdtem énekelni a dalt, amiben jópárszor szerepelt a fuck szó. Olyankor Harry elmosolyodott. Tetszett neki. Furcsa módón örültem ennek, mivel eddig senkisem hallgatott meg, kivéve Niallt.